Milyen pontos a földmérés?

Maguk a földmérők eszközei nagyon pontosak.

A geodéziai gps-vevőkkel (amelyek milliós nagyságrendű pénzbe kerülnek) vízszintes értelemben centiméter, magassági értelemben 2-3 centiméter pontosan lehet egy-egy pontot bemérni vagy kitűzni.

Az ún. mérőállomások (ezek azok a háromlábú eszközök, amikkel a földmérőket karikatúrákon ábrázolják), a legegyszerűbb változataikban is néhány milliméter pontosan mérnek.

Ha csak magasságot kell mérni (pl. egy-egy épület vagy torony, kémény, híd süllyedésének vizsgálatakor), az arra szolgáló ún. felsőrendű szintezőműszerrel tizedmilliméter pontosan lehet a magasságot meghatározni.

A bonyolultságot az okozza, hogy nem mindegy, milyen kiinduló adatokból dolgozik a földmérő.

A legtöbb munkánál előkerül a földhivatali adatbázisból vásárolt térkép.

Ezek a térképek természetesen nem abszolút pontosak, hanem ún. hibahatáruk van, ami egy településenként változó nyilvános érték.

De miért nem ugyanannyi mindenhol?

Mert a földhivatali (ma már digitális) térképek eltérő módszerekkel készültek.

Sajnos a leggyakrabban, a legtöbb magyarországi településen régi - sokszor a XIX. századból származó - papírtérképek digitalizálásával.

Ezek leggyakrabban 1:2880 méretarányúak voltak, ilyen arányban kicsinyítve ábrázolták a valóságot.

(A furcsa szám abból jön ki, hogy száz éve még ölben, lábban és hüvelykben mértük a távolságokat és ezzel a kicsinyítéssel egy négyzethüvelyknyi térképi terület a valóságban pont egy hold földet jelentett.)

Képzeljük tehát el, ezeken a térképeken egy milliméter a valóságban 2.88 - majdnem három - méter. Egy 12 méter széles, 40 méter mély telek így 4x13 milliméteres téglalapként jelent meg a papíron. Maga a tussal húzott vonal 2-3 tizedmilliméter vastag volt, azaz a vonal a terepen 60-90 centi széles sáv lenne.

Ezt digitalizálták egy nagyítós egérrel, a töréspontokra kattintó munkatárs szintén mellé-mellékattintott egy-kéttized millimétert.

Ebből következik, hogy az ilyen térképpel rendelkező településeken az a bizonyos hibahatár egy-egy kerítés helyzetében +/-130 cm, a telek szélességében pedig +/-170 cm.

Azaz, hogy el tudjuk képzelni

• ha egy telek a földhivatal térképén 10 méter széles, a valóságban lehet 8.70 vagy akár 11.30 is, és ez "rendben van", belefér a hibahatárba,
• és ha ne adj' isten két szomszéd összevitatkozik azon, jó helyen van-e a kerítés, rendelnek egy kitűzést egy földmérőtől, akkor ha a földmérő +/-1.30-on belül találja a kerítést, alapesetben kénytelen azt mondani, hogy ez így rendben van, mert egyszerűen nincs adata arra, hogy hova jelölje át.

Ennél pontosabb térképek azokon a településeken (településrészeken) fordulnak elő, amelyeket később mértek föl - esetleg később osztottak föl telkekre. Így pl. a történelmi Budapestet a II. világháború előtt precízen felmérték, minden mért pont koordinátáját rögzítették. De Budapesten kívül is vannak olyan városok, falvak, amelyeket így, "numerikusan" újramértek, és van számtalan újonnan osztott településrész szerte az országban, ahol a telkeket már úgy osztották ki, hogy előre meghatározták a sarokpontjaik koordinátáit.

Az ilyen térképek hibahatára +/-35 cm.

Azaz ha azt a gyakran felmerülő kérdést kell megválaszolni, hogy egy adott kerítésalap melyik telken is van, ugyan a földmérő meg tudja mondani, hogy melyiken, de kénytelen hozzátenni, hogy viszont ha +/-35 centin belül van, akkor jó helyen van, mert ennyi a hibahatár.

Mi következik mindebből?

Pl. az a nem közismert tény, hogy a legtöbb magyarországi teleknek három területe van.

• az első, amit a tulajdoni lapon látunk, ami alapján adják-veszik az emberek az ingatlanokat,
• a második, amit a földhivatal digitális térképe mutat,
• és a harmadik, amekkora a telek a valóságban.

Ezért amikor azt rendelik a földmérőtől, hogy mérje meg, mekkora a valóságban az adott telek, a földmérő sajnos mindig meglepetést okoz: hol pozitívat, hol csalódást.

Mert a laikus polgárnak természetesen mindazt, amit itt leírtam, nem kell tudni, de nagyon jó, ha tudja.

Ilyen volt a földhivatali térkép a digitalizálás előtt.
És ez nem is az emlegetett 2880-as, hanem egy "modern" 1:1000-es.