Épületfeltüntetés

(Ilyenkor többnyire a tulajdoni lap is megváltozik, csak akkor nem, ha pl. az építkezés előtt is egy lakóház állt a telken, de azt lebontották és másik épült.)

Földmérőre mindenképpen szükség van ilyenkor, ő készíti az ún. "változási vázrajzot", ami valójában természetesen nem csak egy rajz, hanem egy dossziényi papír, és ugyanezek az adatok digitálisan.

A folyamat kétütemű.

1. A földmérő megrendeli a földhivatalból a szükséges ún. "adatokat" (ezek valójában fájlok, a térkép egy digitális részlete, a tulajdoni lap kivonata stb.).

   Ezután időpontot egyeztet a megrendelővel, elvégzi a méréseket.

   Magába az épületbe a földmérőnek nem kell bemennie, de célszerű, ha a megrendelő is ott tud ilyenkor legalább pár percre lenni.

   Alapvetően két okból,

   • egyrészt a földmérőnek tudnia kell, mit tekint a megrendelő az épület és a telek főbejáratának.

     (Ezeket ábrázolni kell a vázrajzon, és a földmérő egyedül nem feltétlenül tudja eldönteni),

   • másrészt a második ütemhez szükség lesz egy kérelem-űrlapon két aláírásra, ezen is túl lehet így esni. Ha sikerül ezt megoldani, a megrendelőnek és a földmérőnek többé nem is kell találkoznia.
   A földmérő elkészíti a vázrajzcsomagot és benyújtja a földhivatalhoz záradékolásra.

   Ez műszaki típusú ellenőrzést jelent, itt a földmérőt ellenőrzik le, hogy a szabályoknak megfelelően dolgozott-e.

   A záradékolás törvényes határideje 60 nap. Bizonyos földhivatalokban ezt sem tudják tartani, más helyeken ennél rövidebb idő alatt is meglehet. Erről célszerű a földmérővel egyeztetni.

   Ha nem mindegy, mennyi idő alatt készül el a záradék, a legtöbb hivatalban 10.000 Ft soronkívüliség díj befizetésével gyorsítani lehet rajta. Ez azonban csak egy lehetőség, a hivatalnak, ha nagyon túl van terhelve, van joga nem befogadni ilyen kérelmet.

2. Ha elkészült a záradék (ami fizikailag egy pecsét a vázrajzpéldányok sarkában), a záradékolt vázrajzot a földmérő visszakapja és feltölti az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás) szerverére.

   Most kezdődhet a második fázis, ami azért kell, mert a magyar földhivatali nyilvántartás "okirat-alapú". Azaz hiába áll ott a telken a ház, addig nem kerülhet a térképre és a tulajdoni lapra, amíg valamilyen okirattal nem tudjuk alátámasztani, hogy jogszerűen áll ott.

   Ez az okirat manapság legtöbbször az egyszerű bejelentéssel épült ház használatba vételét tudomásul vevő hatósági bizonyítvány. Digitális dokumentum, az ÉTDR-be töltik fel, onnan a megrendelő letölti (célszerű a legeredetibb formájában, még a fájlnéven se változtatva), a földmérő pedig beküldi a földhivatalba. Ezzel és a korábban aláírt kérelemmel megtörténhet az ún. "átvezetés", amikor tényleg rákerül a ház a térképre és a tulajdoni lapra.

   Előfordulhat, hogy egy régebben elkészült épület feltüntetése valamiért elmaradt.

   Ha volt használatba vételi engedélye, annak egy eredeti példányát kell a földmérőnek átadni, ő intézkedik vele a földhivatalban.

   Ha nincs használatbavételi, komplikálttá tud válni a dolog,

   • előfordul (főleg nagyon régen ott álló épületek, pl. présházak esetén), hogy ad rá a kormányhivatal építési hatósága hatósági bizonyítványt és azzal át lehet vezettetni,
   • de az is gyakori, hogy szabályos fennmaradási engedélyezési eljárást írnak elő, bizonytalan kimenetellel,
   • és sajnos az sincs kizárva, hogy egyszerűen elutasítják.
   Mindezeket a földmérő az elején végig fogja kérdezni és a megrendelővel egyeztetve végzi a munkát.

   Az átvezetés határideje is 60 nap, arra is lehet soronkívüliséget kérni újabb 10.000 forinttal, a záradékolással azonos feltételek mellett.

Az épületfeltüntetés költségei: